Mikor adhat el a cégvezető ingatlant a tagok jóváhagyása nélkül?

• A társaság tevékenysége a kiindulópont: az ügyvezető önállóan elvégezheti a társaság tevékenységi köréhez szükséges ügyleteket. Egy ingatlanfejlesztő által értékesítésre épített lakás eladása rendszerint a szokásos üzletmenet része, ezért külön taggyűlési határozat nélkül is történhet, ha az alapító okirat nem ír elő jóváhagyást.

• A cég működéséhez használt ingatlan eladása más megítélés alá esik: a székhely, a gyárépület vagy a telephely eladása veszélyeztetheti a vállalkozás működését, ezért nem tekinthető automatikusan szokásos ügyletnek. Ingatlancég esetében is az ingatlan tényleges rendeltetése számít; a saját iroda eladása nem azonos az értékesítésre szánt lakások eladásával.

• Az alapító okirat korlátozhatja az ügyvezető jogkörét: előírhatja, hogy ingatlan eladásához vagy megterheléséhez a tagok jóváhagyása szükséges, illetve értékhatárt szabhat. Az ilyen szabályok megszegése az ügyvezető társasággal szembeni felelősségét vonhatja maga után; a belső korlátozások harmadik személyekkel szembeni hatása külön kérdés, ezért az ügyletet a közreműködő feleknek is körültekintően kell vizsgálniuk.

• Részvénytársaságoknál 50 százalékos törvényi küszöb van: ha az ügylet a társaság eszközei könyv szerinti értékének több mint felét érinti, a részvényesek rendkívüli közgyűlésének jóváhagyása szükséges akkor is, ha az ügylet a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik. A vizsgált szabályozás szerint korlátolt felelősségű társaságoknál nincs ezzel egyenértékű törvényi küszöb.

• Az ingatlan apportként való bevitele önmagában nem teszi kötelezővé a jóváhagyást: a jegyzett tőkében az apport értéke szerepel, nem az a kötelezettség, hogy a társaság az ingatlant mindenképpen megtartsa. Ettől függetlenül továbbra is irányadó a társaság tevékenységi köre és az alapító okirat; a tőke külön módosításához viszont szükség lehet taggyűlési döntésre.

• Nincs minden ingatlaneladásra érvényes, egységes válasz: a döntéshez együtt kell vizsgálni a társaság tevékenységét, az alapító okirat rendelkezéseit, az ingatlan rendeltetését és – részvénytársaságnál – az ügylet értékét.